Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. Így, a korábbi kötelező erejű szabályozással szemben, mely csak akkor engedett eltérő társasági szabályozást, ha a törvény kifejezetten megengedte, a tagok a társaság alapító dokumentumában most már módosíthatnak a Ptk. szabályai adta kereteken.
Az új Ptk. hatályba lépése óta az üzleti életet lázban tartja, hogy mik ezen eltérési lehetőség korlátai. Az ügyben időközben már megszólaltak a bíróságok képviselői is.
Ha az eltérést törvény tiltja
Nem lehet eltérni a szabályoktól, ha az eltérést törvény tiltja. Ezen egyszerű kivételnek sem egyértelmű azonban a gyakorlata. Bizonyos nézetek szerint, ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, ez azt jelenti, hogy az eltérés lehetősége eleve kizárt. Elfogadottá kezd válni azonban az az álláspont, hogy magát az eltérés tilalmát kell a jogszabálynak kimondania, nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz. Ilyen például attól az előírástól, mely szerint „a munkavállaló nem lehet a felügyelőbizottság tagja”, várhatóan a társasági szerződében el lehet térni. A kötelezőnek tűnő megfogalmazás ellenére hasonlóan el lehet térni egyes összeférhetetlenségi szabályoktól is, így például attól, hogy nem lehet egy vezető egyszerre két, ugyanolyan főtevékenységet folytató társaság vezető tisztségviselője.
Hitelezői, kisebbségi jogok sérülnek
Szintén nincs lehetőség az eltérésre, ha ezáltal hitelezői vagy kisebbségi jogok nyilvánvalóan sérülnek. Egyes esetekben egyértelmű a szabály alkalmazása. Így például nem lehet tőkeleszállításkor lerövidíteni a hitelezők biztosíték iránti kérelmének benyújtására nyitva álló határidőt, hiszen ezt a hitelezők jogait nyilvánvalóan sértené. A szabály alkalmazása azonban a kisebbségi jogok esetén jóval több kérdést vet fel. Lehet-e például a jogszabály szerint minősített többséget igénylő döntéseket átminősíteni egyszerű többséget igénylő döntésekké? A jogszabálytól való ilyen eltérés nyilvánvalóan egy 30%-os tulajdonrésszel rendelkező kisebbségi tulajdonos érdekét sértené ugyan, jogát azonban nem. A gyakorlat valószínűsíthetően egy ilyen eltérést lehetővé fog tenni.
Bírósági jogalkotás
Bár a jogszabály erről nem rendelkezik, a bíróságok elkezdték kialakítani az eltérés egy további korlátját is. E szerint a felek nem térhetnek el a társaságokra vonatkozó olyan, úgynevezett „státuszszabályoktól”, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságát alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, nincs arra lehetőség, hogy a kft. részvényeket bocsásson ki. Kérdéses persze, hogy a gyakorlat miket fog ilyen, jellegadó sajátosságoknak tekinteni. Megoszlik a bírók véleménye például arról, hogy egy kft. létének szerves része-e az, hogy egy tagnak csak egy üzletrésze lehet. Hasonlóan eltérő a bíróságok véleménye az üzletrész minimum mértéke tekintetében: jellegadó sajátosság-e, hogy egy kft. üzletrészének mértéke nem lehet kisebb, mint 100.000 Ft. Tekintettel az eltérő bírósági álláspontokra, jelenleg elképzelhető, hogy egy-egy ilyen ügyben az ország két pontján másként fognak dönteni.
