Nemzetközi vállalatcsoportok előszeretettel alkalmaznak magyar társaságokat arra, hogy Európai Unióból származó jövedelmeiket EU-n kívüli anyavállalatukba eljuttassák. Az Anya-Leányvállalati Irányelv napokban elfogadott módosításával azonban 2016-tól rendkívül beszűkül a profitok adómentes kifizetésének ezen lehetősége.
A külföldre juttatott jövedelmek forrásadóztatásának szabályai Magyarországon rendkívül kedvezőek: sok-sok más fejlett államtól eltérően, Magyarország nem vet ki forrásadót egy külföldi társaság részére juttatott kamat-, jogdíj- vagy osztalékjövedelemre. Ezen kedvező adószabály a nemzetközi adótervezésben a közelmúltban gyakran kihasználásra került.
Az Európai Unióban már 1990-től hatályos ún. Anya-Leányvállalati Irányelv alapján a tagállamok nem vethetnek ki forrásadót olyan osztalékra, amelyet a tagállami ország társasága egy másik tagállamban székelő anyavállalata részére fizet meg. Az irányelv és az osztalékok magyarországi forrásadó-mentessége könnyen kombinálható adóelőnyök elérésére. Amennyiben egy vállalatcsoport valamely EU-tagországban székelő tagja az EU-n kívüli anyavállalatának osztalékot kívánt juttatni és az adott EU-ország helyi jogszabályai (valamint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény) az osztalék kifizetését forrásadó alá vonja, úgy ez a forrásadó könnyen elkerülhető egy magyar társaság beiktatásával: az EU-tagállambeli társaság által Magyarországra fizetett osztalék az irányelv rendelkezései miatt forrásadó-mentes, a magyar társaság által az EU-n kívülre fizetett osztalék pedig a magyar helyi szabályok miatt az.
Az irányelv mostani módosítása
Az Európai Unió Tanácsa a napokban fogadta el az irányelv módosítását, amelynek célja éppen a fentiekhez hasonló adóelkerülési technikák kiszűrése. A módosítás egy általános alapelvi rendelkezéssel egészíti ki a jelenlegi szöveget. Eszerint az irányelv által biztosított mentességek (így például az osztalék forrásadó-mentessége) nem alkalmazhatóak olyan tulajdonosi struktúrák esetén, amelyek létrehozásának célja, vagy egyik fő célja az irányelv céljával ellentétes adóelőny kiaknázása.
A fenti szabály előreláthatólag 2016-tól lép hatályba és az EU tagállamai legkésőbb ezen nappal lesznek kötelesek a rendelkezést saját jogszabályaikba beilleszteni. Innentől kezdve a fent leírt „magyar szendvics” megoldás valószínűleg nem fog tudni működni: amennyiben a nemzetközi vállalatcsoport a magyar társaságot azzal vagy főleg azzal a céllal iktatta be a társaságstruktúrába, hogy ezáltal forrásadó-mentesen tudjon Európai Unión kívüli anyavállalatának osztalékot juttatni, úgy az irányelv új szabálya alapján a leányvállalat országa megtagadhatja az irányelv szerint adómentesség alkalmazását és kivetheti az osztalékra a helyi jogszabályok szerinti forrásadót. Innentől kezdve a magyar társaság beiktatásának létjogosultsága megszűnik.
Egyéb hatások
A fenti adóoptimalizálási lehetőség elvesztésén túlmenően az irányelv módosítása várhatóan egyéb hatásokkal is fog járni. Az irányelv ugyanis nemcsak azt írja elő a tagállamoknak, hogy mentesítsék a másik tagállamban letelepedett anyavállalatnak fizetendő osztalékot a forrásadóztatás alól, hanem azt is, hogy a kapott osztalékot is mentesítsék az adóteher alól (vagy az osztalékot fizető társaság országában fizetett társasági adót számítsák bele az osztalék adóterhébe). Az irányelv módosítása ezen adómentesség feltételeire is hatással lesz.
A magyar társaságiadó-törvény szerint a kapott osztalék mentes a társasági adó alól, feltéve, ha az az osztalék nem ún. „ellenőrzött külföldi társaságtól” származik. 2016-tól viszont a kapott osztalékok adómentességének egy újabb kivételét kell majd a magyar jogalkotónak megalkotnia az irányelv módosításának szellemében. Kérdéses, hogy ez miként fog bekerülni a magyar jogrendszerbe és milyen többletterhet fog róni azon magyar vállalkozásokra, akik élni akarnak a külföldről kapott osztalék adómentességének lehetőségével. Erre a választ előreláthatólag majd a 2015. év végén esedékes adótörvény-csomagban fogjuk megkapni.
