GYORSAN JÁRJ, TOVÁBB ÉRSZ: NEM ÉRDEMES VÁRNI A VÉDJEGYBEJELENTÉSSEL

Sokan ismerik, mégis kevesen tudják

Időről időre a nyilvánosság is értesülhet olyan esetekről – elég csak a Rubik-kocka vagy a Juventus (vagyis most már Youventus) Rádió példáját említenünk – amikor egy jogvita eredményeként valaki akár több évtized után elveszíti egy megjelölés kizárólagos használatához fűződő jogát. Ez hatalmas érvágás lehet bármely vállalkozás számára, hiszen a vásárlók legtöbbször a névvel vagy más jellegadó tulajdonsággal azonosítják a kínált terméket vagy szolgáltatást. E nyilvánvaló kockázat ellenére Magyarországon mégis kevesen gondolnak arra, hogy az arculati elemek kidolgozásával párhuzamosan a kizárólagosság megszerzéséhez szükséges jogi lépéseket is megtegyék. A tudatosság hiányát beszédes adatok igazolják: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) statisztikái szerint a magyar vállalkozások mindössze 3,4%-a rendelkezik valamilyen szellemi alkotásra vonatkozó oltalommal, míg a védjegybejelentések száma 2022-ben közel egyötödével csökkent a korábbi évekhez képest.

Érdemes sietni…

A védjegyoltalom megszerzésnek elsőszámú előnye annak egyszerűségében rejlik. Ha megszületett az ötlet, megvan a név, logó vagy szlogen, amivel a vállalkozás kilépne a piacra, akkor nem érdemes késlekedni: azonnal megindítható a védjegybejelentési eljárás – akár a tényleges használatot megelőzően is. A bejelentés napja nagy jelentőséggel bír: a hatósági vizsgálatot és a közzétételt követően a nyilvántartásba történő bejegyzés napján, de a bejelentés napjától kezdődően illeti meg az oltalom a bejelentőt. Ha valaki nem lép időben, azzal üzleti kockázatnak teheti ki magát és könnyen azzal szembesülhet, hogy a konkurencia már megelőzte őt: nem lesz esélye az oltalom megszerzésére (így járt 2017-ben a TV2 csoporthoz tartozó Chili TV is, amely az AMC Networkhöz tartozó Paprika TV-vel szembeni jogvita eredményeként kényszerült végül névváltoztatásra).

A gyors cselekvést a jogszabály viszont jelentős előnyökkel honorálja: az oltalom kizárólagos jogot biztosít a védjegy használatára a jogosult által forgalmazott termék vagy szolgáltatás piacán. Így védi a jogosultat, hogy az engedélye nélkül a védjegyet bárki felhasználja vagy lemásolja, valamint a jogosult dönthet arról is, hogy kinek ad felhasználási jogot a védjegyre vonatkozóan. Így a védjegy mások általi használata esetén is bevételt jelenthet a vállalkozás számára. Az oltalom 10 évre, tehát kellően hosszú időtartamra szól, ami csekély ráfordítással újabb 10-10 évekre megújítható.

…de átgondoltan

Mielőtt mindenki megrohanná az SZTNH-t vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO), hogy mielőbb védjegyet szerezzen, kiemelnénk, hogy bármiből azért nem lesz védjegy. A megjelölésnek több törvényi feltételnek is meg kell felelnie, amelyek közül az alapvetőbbek a hatóság mérlegelését is igénylik.

A megjelölésnek például egyedinek kell lennie, tehát nem elég, ha az adott termék egy-egy tulajdonságát tükrözi. Az egyediséget az eljáró hatóság több szempont alapján történő mérlegelést követően állapítja meg – hazánkban például nem volt oltalmazható az ülő húsvéti nyúl formája, de az Európai Bíróság sem döntött másképp az italgyártó ügyében, aki a sörösdoboz szisszenését próbálta hangvédjegyként megszerezni – a két eset közös pontja, hogy egyik megjelölés sem tekinthető kellően egyedinek, így az sem volna jogszerű, ha valaki kizárólagosságot szerezne e tulajdonságok felhasználására.

A másik lényeges szempont, hogy a megjelölés nem lehet azonos vagy összetéveszthető más, már bejegyzett védjegyekkel.  E vizsgálatot először az adott termék piacán kell elvégezni, de vannak olyan védjegyek, amelyek piacokon átívelő ismertséggel rendelkeznek (pl. Coca Cola, Vogue, Louis Vuitton). Ezekhez a jó hírű védjegyekhez hasonló megjelölések semmilyen más, akár teljesen eltérő termék esetében sem szerezhetnek oltalmat. Legjobb példa erre a budapesti Zara Hotel, amellyel szemben a spanyol ruhaipari óriás kezdeményezett kártérítési pert védjegybitorlás miatt, ami végül a szállodát működtető társaság felszámolásához vezetett. Az összetéveszthetőség megállapításához érdemes tanácsadó segítségét igénybe venni, de a hatóságnál is kezdeményezhető előzetes kutatás, amely támpontot ad annak eldöntéséhez, hogy van-e esély arra, hogy a megjelölés védjegyoltalmat szerezzen.

Ösztönzik a tudatosságot

Ha egy megjelölés eleget tesz a fenti feltételeknek, akkor egy 4-6 hónapos eljárás végén megszerezheti a védjegyoltalmat. Ha az eljárás nem is a leggyorsabb (bár az SZTNH-nál magasabb eljárási díj megfizetésével kezdeményezhető soron kívüli eljárás is), a megszerzett jogokat a vállalkozás hosszú távon is hasznosítani tudja.

A cégek szellemi alkotásokkal kapcsolatos tudatosságának (és ezáltal versenyképességének) növelése azonban nem egyéni, hanem európai érdek is: az EUIPO 2023-ban is meghirdette kis- és középvállalkozások részére elérhető támogatási programját, amelynek keretében 1.000 EUR összegű támogatás igényelhető nemzeti vagy európai uniós védjegyeljárások díjainak részbeni megtérítésére. A támogatásokat az igénylések sorrendjében osztják ki a 27,1 millió EUR összegű alapból. Ha megnézzük, hogy a támogatás összege gyakorlatilag fedezi egy európai védjegybejelentés teljes eljárási díját, és a védjegy megszerzésével a vállalkozás milyen előnyökre tehet szert, akkor egyértelmű, hogy mielőbb érdemes megkezdeni a bejelentés folyamatát.