Rossz adós a NAV

A legtöbb vállalkozás nem is tudja magáról, hogy ő is csak egy a sok ezerből, aki a pénzére vár. A NAV a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozással sok ezer ügyben elhúzza a visszaigényelt áfa kifizetését, ami a vállalkozásoknak gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata az, hogy ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni. A helyzet azonban mégsem kilátástalan.

Miről is van szó valójában?

Ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles legkésőbb 75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni. A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki.

A kiutalási eljárások elhúzódása sok vállalkozás működését egyszerűen ellehetetleníti. Ha egy vállalkozás nem jut hozzá a pénzéhez, akkor nem tud árut, termelőeszközt, illetve a működéséhez szükséges szolgáltatást vásárolni. Pénz nélkül a vállalkozási tevékenység lényegében elsorvad.

A kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket. Ezek a vállalkozások az eladásaik után belföldön fizetik meg az áfát, az eladásaik viszont külföldön adókötelesek. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéseiket terhelő belföldi áfát folyamatosan vissza kell igényelniük a NAV-tól. A kiutalás elhúzódása ezeknél a vállalkozásoknál egyenlő azzal, hogy az árubeszerzéseik nettó értékének közel egyharmadát kitevő áfát nem kapják vissza, így gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.

Mit tesznek a magyar hatóságok?

Az éves statisztikai adatok szerint a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja. Ennek ellenére ezek a panaszok szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban még az ombudsman is kivizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta. Az ombudsman véleménye az volt, hogy ésszerű határt kell szabni a kiutalások elhúzódásának megakadályozására, ezt azonban csak a jogszabályok módosításával lehet elérni. Mára már világos, hogy a kérdéses jogszabályok, legalábbis, ami a tényleges kiutalási határidőt illeti, maradtak úgy, ahogy voltak.

További döbbenetre ad okot, hogy bár 2012 óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott részt már az ellenőrzés befejezése előtt is kiutalja és így mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól, ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, noha közel 15.000 kiutalás előtti ellenőrzést végzett.

Úgy tűnik tehát, hogy a hazai jogalkotás és jogalkalmazás évek óta elakadt ennek a problémának orvosolásában.

Vajon mit gondol erről az Európai Unió?

A közelmúltban számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a magyar hatóságok által megoldhatatlannak tűnő probléma végére az Európai Bíróság tett pontot. Ezekben az esetekben az Európai Bíróság elbírálta, vajon a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az európai uniós szabályokkal. Ha nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el.

Ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga „azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt pedig azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem rövid és záros határidőn belül kell megkapniuk. Ugyan az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, az adólevonási jog ebből eredő korlátozása nem eredményezhet aránytalan terhet a vállalkozásokra. Márpedig, akárhonnan is nézzük, aránytalan teher, ha egy vállalkozás a kiadásainak egyharmadát képviselő áfát éveken át nem kapja vissza.

Mik a kilátások?

Az tehát nyilvánvaló, hogy az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal. Az is nyilvánvaló, hogy ha az Európai Bíróság ezt kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a gyakorlatán. Már csak az a kérdés, hogy hogyan kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé.

Az egyik lehetőség, hogy a vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a Bizottság saját hatáskörben eldönti, vajon indít-e ún. kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárás megindítására és eredményességére kisebb esély van. A másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé. Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket.

Nem szokásos, de nem is kizárt azonban, hogy a vállalkozások végeredményben bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmeik elhúzódása ellen. Ilyen módon tehát a vállalkozások az ügyüket az Európai Bíróság elé vihetik. Amennyiben pedig erre sor kerül, úgy a NAV-nak jó eséllyel egy újabb uniós marasztaló döntéssel kell szembenéznie. Ez természetesen megelőzhető azzal, ha a NAV egyszerűen változtat a kiutalási gyakorlatán.