dr. Barta Péter

A munkavállalót a kiküldetés során megcsípi egy kullancs. Rakodás közben meghúzódik a háta. Munkavégzés közben leég a napon. Az esetek közös jellemzője, hogy azok mindegyike munkahelyi balesetnek számít. Márpedig, ha a munkáltató ezekre nem figyel oda, komoly hátrány érheti.

 

Munkahelyi baleset – ami a foglalkoztatónak is fáj

Ha egy munkavállaló üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik, akkor részére az egészségbiztosító baleseti táppénzt, illetve két év után baleseti járadékot fizet. A helyzet a munkáltatónak sem kellemes, hiszen a munkavállalót közben helyettesítenie kell. Az eddigi gyakorlat szerint azonban – hacsak a munkavállaló a táppénz által nem fedezett többletkárának megtérítése érdekében nem indított munkaügyi pert – a foglalkoztatónak nem kellett további anyagi konzekvenciákkal számolnia egy munkahelyi baleset esetén. Legalábbis eddig.

A kormányhivatal bekeményít

Egy már régóta hatályban lévő jogszabály szerint, ha az üzemi baleset annak a következménye, hogy a munkáltató megszegte a munkavédelmi szabályokat, akkor a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben, vagyis követelheti tőle az egészségügyi ellátások költségét.

A múltban ezzel a lehetőséggel a kormányhivatalok csak minimálisan éltek. Ez a gyakorlat azonban, a tapasztalatok szerint, az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Az egészségbiztosítási szervek ugyanis sorra bocsátják ki az ellátások megtérítésére vonatkozó határozatokat. Ezek egy része csekély értékű és a 100 ezer forintot nem haladja meg, azonban volt már olyan eset, hogy több millió forintot is meghaladó fizetési kötelezettség került kiszabásra.

Munkavédelmi szabályok – a nyuszika és a sapka esete

A munkavállaló felelősségre vonásának a feltétele ilyen esetben az, hogy megszegte a munkavédelmi szabályokat és az üzemi baleset emiatt következett be. Márpedig a munkavédelmi szabályokat tökéletesen betartani nagyon nem egyszerű feladat. Ha pl. a munkáltató nem biztosít megfelelő munkavédelmi felszerelést (kesztyűt, sisakot, csizmát, krémet stb.) és emiatt a munkavállaló megsérül, akkor a munkáltatói felelősség beáll. De akkor is megsérti a munkáltató a munkavédelmi szabályokat, ha nem ellenőrzi rendszeresen a kesztyű, sisak, csizma állapotát, nem cseréli le azokat bizonyos időközönként, nem tartja karban őket, illetőleg nem oktatja ki a munkavállalót munkavédelmi szabályokról. A munkavédelmi szabályok határai rendkívül tágak, és sokszor a legnagyobb gondossággal is nehéz elkerülni azok megszegését.

Mit érdemes tenni?

Ha egy munkahelyi baleset bekövetkezett, a legfontosabb feladat annak megfelelő dokumentálása. Több év távlatából ugyanis már sokszor nem megállapíthatók egy baleset körülményei. Ugyanúgy fontos annak folyamatos dokumentálása is (pl. oktatási jegyzőkönyvekkel), hogy a munkáltató milyen módon felelt meg a munkavédelmi szabályoknak. Látni kell ugyanis, hogy több olyan esetkör van, amikor a munkáltató mentesül a felelősség alól – így például akkor, ha nem a munkavédelmi szabályszegés okozta a munkavállalót ért balesetet, vagy ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag a munkavállaló mulasztotta el (pl. annak ellenére nem vette fel a védőbakancsot, hogy erre a munkáltató kioktatta).

Egy-egy munkahelyi baleset bekövetkezésekor szükséges minden esetben mélyrehatóan kivizsgálni a körülményeket is. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy balesetnél nem is az, illetve nem is úgy történt meg minden, mint ahogy az elsőre tűnik.

Nem kell tovább feltett kézzel állni akkor sem, ha a kormányhivatal meghozta a határozatát. A hatóság határozata ugyanis sokszor csak a munkavállaló vallomásán, és egyéb, általa szórványosan megismert tényeken alapul. Nem egy esetben lehet ezért sikerrel felvenni a harcot a hatóság határozatával szemben, és cáfolni azokat a körülményeket, amelyek a határozat alapjául szolgáltak.