Az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelveinek átültetéseként 2023. július 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell EPR szabályait. A rohamosan közeledő első adatszolgáltatási határidőre felkészülve, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
De mi is az az EPR?
Az EPR. ún. kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése. A rendszer alapvetése, hogy egyes termékek életciklusa végén a hulladékkezelés mind a gyártók, mind pedig az első belföldi forgalomba hozók felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen. Az első fizetési kötelezettség a 2023. október 20-án esedékes adatszolgáltatás következtében fog jelentkezni, majd ezt követően a MOHU Zrt. részére – számla ellenében – EPR díjat is kell fizetni.
Bár sokat lehet olvasni az új kötelezettségről, továbbra is nagyon sok kérdés, tévhit, mint a válasz. Emiatt az alábbiakban 7 + 1 pontban, kérdés-válasz formájában összegyűjtöttük azokat az alapvető szempontokat, amelyek segíthetnek az érintettek számára felkészülni az október 20-án esedékes adatszolgáltatás teljesítésére.
1. Milyen termékekre terjed ki a szabályozás?
A szabályozás hatálya alá az ún. körforgásos termékek tartoznak. A jelenleg hatályos magyar szabályok az EU által előírtnál szélesebb körben határozzák meg a termékeket, így az EPR kötelezettség kiterjed a csomagolásokra, az egyes egyszer használatos és egyéb műanyag termékekre (pl. pohár, ételtároló edény), az elektromos és elektronikus berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, a gépjárművekre, a gumiabroncsokra, az irodai és reklámhordozó papírra, a sütőolajra és zsírra, a textiltermékekre, valamint a fából készült bútorokra.
2. Csak a nagy cégeket érinti?
Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Az EPR kötelezettség a vállalkozások túlnyomó részét érinti valamilyen szinten. Abban az esetben ugyanis, ha körforgásos terméket gyárt egy vállalkozás, vagy ilyet hoz elsőként belföldi forgalomba, úgy azonnal, automatikusan az EPR kötelezettség hatálya alá tartozik.
3. Mit kell tennem, ha körforgásos terméket gyártok vagy hozok belföldön forgalomba?
Ez esetben ún. kettős regisztrációs kötelezettségnek kell eleget tenni. Egyrészt, regisztrálni kell a MOHU Zrt. internetes felületén található Partner Portálon, másrészt külön regisztrációt kell elvégezni az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál is.
4. Elegendő csak negyedévente adatot szolgáltatnom a hulladékgazdálkodási hatóság felé, vagy más egyéb kötelezettségeim is vannak?
Az adatszolgáltatás csak egy a sok adminisztratív kötelezettség közül. A már említett regisztrációs kötelezettségen túl nyilvántartás-vezetési kötelezettsége, díjfizetési kötelezettsége, számlázáshoz kapcsolódó záradékolási kötelezettsége, valamint tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége is van az érintetteknek.
5. Az EPR díjat kinek fizetem és mi alapján, adónak minősül?
Az EPR díjat a MOHU Zrt. részére kell, kiállított számla ellenében megfizetni. Az első számlákat várhatóan november elején kapják meg az érintettek.
Szemben a környezetvédelmi termékdíjjal, az EPR nem minősül adónak. Viszont a rendszer sajátossága, hogy a termékdíjből levonható az EPR díj, tehát kettős adóztatás ugyanazon termék vonatkozásában nem merül fel.
A díjtételeket a 2023-as évre vonatkozóan az energiaügyi miniszter a 8/2023. (VI.2.) EM rendeletben határozta meg. Ebből egyértelműen látható, hogy a korábbi termékdíjhoz képest nagyon magas EPR díjakat állapítottak meg. Például még a papír és karton esetén 19 Ft/kg volt a termékdíj, addig az EPR díj már 173 Ft/kg. De például közel négyszer magasabb az EPR díj a műanyag esetében is (219 Ft/kg, szemben az 57 Ft/kg-os díjtétellel).
6. Elkerülhető az EPR díjfizetés?
Speciális esetekben lehet mentesülni az EPR díjfizetési kötelezettség alól.
Például természetes személyek, karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek mentesülhetnek, ha az adott terméket nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik.
De akkor sem kell EPR díjat fizetni, ha például az adott termék 60%-ban önállóan vagy más termék részeként igazoltan külföldre értékesítik. Akkor sem kell például fizetni, ha a terméket adóraktárba / termékdíj raktárba betárolják vagy ilyen raktáron belül értékesítik.
7. Az adóhatóság fogja a kötelezettség teljesülését ellenőrizni? Ki fog szankcionálni?
Lévén, hogy az EPR díj nem minősül adónak, így az adóhatóságnak nem lesz joga ellenőrzést lefolytatni, illetve szankcionálni. Ezek a feladatok az országos hulladékgazdálkodási hivatalra (Pest Vármegye Kormányhivatal) hárulnak. Mulasztás esetén az első időkben várhatóan felszólítással fognak élni, de lehetősége van a hatóságnak az adott termék forgalmazását is felfüggeszteni, vagy akár bírságolni is. Sőt, ha regisztrációs kötelezettséget mulaszt el az érintett, úgy még a koncessziós hulladékot sem fogják elszállítani.
+ Hogy tudok jól felkészülni?
Mindenképpen érdemes szakértő segítségével alaposan körbejárni a témát, beminősíteni a vállalkozáson átfutó termékeket. Egyrészt, ezzel jó eséllyel ki lehet alakítani a megfelelő nyilvántartásokat, másfelől, megfelelő kategorizálással adott esetben kevesebb EPR díjat kell fizetni, sőt, bizonyos esetekben még az adminisztrációs kötelezettségeket is lehet csökkenteni, szintén extra fizetési kötelezettségtől mentesülve.
