Míg a bitcoin sokak üzleti fantáziáját mozgatja világszerte, addig az adóhatóságok is egyre komolyabban fókusz alá vonják a bitcoinnal végzett műveleteket. Mindeközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a bitcoin-világ egy újabb adóparadicsomot kezd létrehozni.

Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre (illetősége) alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát.

Míg a hőskorban ingatlanok adásvételénél a felek jobban jártak akkor, ha az ingatlan helyett az ingatlant birtokló társaság részesedésére kötöttek szerződést, addig az évek során a jogalkotó lépésről-lépésre építette le a társaságvásárláson keresztül megvalósuló ingatlanszerzés előnyeit. Ellentétben a közhiedelemmel azonban az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog.

A CSOK és az 5%-os ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga… Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a Kormány szigorított a szabályrendszeren.

Régóta kérdése a közösségi áfarendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfakötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France–ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfakötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol  a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót.