Először kerül élesen célkeresztbe egy számviteli kérdésre a múlt év végén kiadott állásfoglalás. Eszerint ugyanis valamennyi holdingtársaságnak könyvvizsgálati kötelezettsége áll fenn. Vagy mégsem?

A mai komplex világban egyre több per dől el a szakértő véleményén. Nagyon nem mindegy ezért, hogy egy peres ügyben ki jár el szakértőként. Szerencsére – nem utolsó sorban az új perrendtartásnak köszönhetően – ez ma már befolyásolható.

A tapasztalatok szerint egyre több családi vállalkozás érik meg az eladásra. Oka ennek egyrészt a kedvező befektetői környezet, de másrészt az is, hogy esetenként nehézségekbe ütközik a vállalkozások új generációra történő átörökítése. Nagyon nem mindegy azonban ilyenkor, hogy a tulajdonosok milyen adózási feltételek mellett tudják értékesíteni cégüket. Míg adott esetben az értékesítés adómentessé tehető, addig máskor akár 34,5%-os adóteherrel is szembesülhet a vállalkozásából kilépő magánszemély.

Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – vállalkozások százai szerezhetnek vissza elveszettnek hitt adóforintokat.

Az év elejétől új törvények szabályozzák az adóellenőrzések és adóperek menetét. A tét pedig nem kicsi: a NAV évente ugyanis közel 30.000 ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki. Fontos ezért tudni, hogy az új szabályok alapján milyen jogai vannak az adózónak és hogyan veheti fel leghatékonyabban a küzdelmet a NAV ellen.

A jövő év január 1-jétől hatályba lépő új jogszabályok átformálják az adóeljárások és az adóperek menetét. Míg a módosítások egy része ugyan vállalkozásbarát, addig azok egyszersmind több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik az adózók érdekeit – leszűkülnek például az adózók jogai az adóhatósággal szembeni védekezésre, illetve szakértő igénybevételére.

A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. Az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást.

Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hét elején napvilágot látott, ún. Signum-ügy külön pikantériája, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé. A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.