Az Európai Unió Bírósága a múlt héten ítéletet hozott az irodánk által képviselt lengyel Krakvet ügyében. A döntésben állást foglalt abban, hogy az adóalanyoknak távolsági értékesítések esetén melyik országban kell áfát fizetniük. A Bíróság megerősítette azt is, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is arra késztetheti, hogy újragondolja eddigi gyakorlatát.

A lengyel illetőségű Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. Számos országból érkeztek vevők, így a cég kapott megrendeléseket például Magyarországról is.

A tevékenység megkezdése előtt a Krakvet kérelmére a lengyel hatóságok feltételes adómegállapításban erősítették meg, hogy a Krakvetnek értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetnie. Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelynek a teljesítési helye áfa szempontból Magyarországon van, és ezért itt kell az áfát megfizetnie.

A magyar adóhatóság nemcsak, hogy nem értett egyet a lengyel hatóságok álláspontjával, de kifejezetten figyelmen kívül hagyta azt, és a társaságot az adókijátszás vádjával 200%-os adóbírságot szabott ki. Az ügy végül az Európai Unió Bírósága előtt kötött ki, ahol a társaságot irodánk képviselte.

Lehet-e adókijátszás az eltérő tagállami áfa-kulcsok kihasználása?

A magyar adóhivatal szerint a Krakvet adókijátszást valósított meg azzal, hogy Lengyelországban, és nem Magyarországon fizette meg az áfát. A NAV erre – valamint a bevételek eltitkolására – alapozva szabta ki a társaságra a 200%-os adóbírságot. A Bíróság ítélete szerint viszont nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket. Az EUB egyértelművé tette, hogy csak teljesen mesterséges konstrukciók esetén lehetséges adókijátszásról beszélni.

A másik tagállam adóhatóságának iránymutatása nem mérvadó

A másik kérdéskör arra irányult, hogy az ügy érdemétől függetlenül a magyar adóhatóság egyáltalán jogosult volt-e megkérdőjelezni azt az adókezelést, amelyet a lengyel hatóságok – még a tevékenység megkezdése előtt – az adózó számára kijelöltek? Az EUB szerint igen. Az ítélet értelmében a tagállamok ugyan kötelesek egymással egyeztetni, ám végső soron nem kötelesek figyelemmel lenni egymás döntéseire.

Hol a választóvonal az áfában?

A Bíróság döntött arról is, hogy a távolsági értékesítések során mely esetekben tekinthető úgy, hogy az eladó közreműködik a fuvarozásban. Ez dönti ugyanis el, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni. A döntésében az EUB először fejtette ki azokat a tényezőket, amelyeket ebből a szempontból figyelembe kell venni.

Az EUB szerint jelentősége lehet többek között annak, hogy az eladó internetes oldala milyen doménen és milyen nyelven érhető el; hogy hány fuvarozót ajánl az eladó és ezek igénybevételéhez a vevőknek milyen tényleges lépéseket kell megtenniük; vagy, hogy ki viseli a fuvarozás során a termékekben bekövetkező kár kockázatát stb.

Az ítélet tanulságai

Az ítélet több szempontból is befolyásolni fogja a magyar adóhatóság és a bíróságok gyakorlatát. Egyrészt lényegesen le fogja szűkíteni azoknak az eseteknek a körét, amikor a NAV egy adózói magatartást visszaélésszerűnek minősíthet, és erre tekintettel a büntető jellegű 200%-os adóbírságot szabhatja ki. Szintén komoly hatással lesz az ítélet a távolsági értékesítések adókezelésére. Fontos ezért, hogy valamennyi webshop-üzemeltető tüzetesen olvassa át az ítéletet, és szükség esetén módosítsa az értékesítési feltételeit, vagy az értékesítései áfakezelését.

Másik oldalról viszont sajnálatos konklúzió az ítéletben, miszerint az egyes tagállamok áfa-jellegű döntései a többi országot semmilyen módon nem kötik. Azaz az uniós áfarendszer még mindig ki van téve annak, hogy azt 27 féle módon értelmezzék, és nincs olyan egyértelmű uniós mechanizmus, amely biztosítaná, hogy valamit ne adóztathassanak meg kétszeresen. Hogy az egységes piac révén az áfa-rendszer is valóban egységes lehessen, ez mindenképpen jogalkotási megoldás után kiált.