Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek.
Egyre több a kisiklás
Az ügyészség jelentéséből kitűnik, hogy 2023-ban ismét, immár második éve nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Ez a 2022-es 8,9%-os növekedéshez képest 2023-ban 6,2%-os növekedést jelent azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknél a büntetőeljárás 2023-ban zárult le.
Felfedezhetünk azonban szórást az egyes gazdasági bűncselekmények statisztikái között. Az elmúlt évben nőtt a csalások száma, a 2022-es 16.747-hez képest 2023-ban már 19.701 ilyen regisztrált eset volt, ami 18%-os növekedést mutat. Ezt a növekedést az ügyészség elsősorban az online térben elkövetett csalások és az adathalász bűncselekmények számának növekedésével magyarázza – nem meglepő, hogy emiatt a kiberbűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele került az ügyészség egyik fő fókuszába. Szintén jelentősen nőtt (42%-kal) a pénzmosási esetek száma – amiben, feltehetően, a felderítés és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának a növekedése is fontos szerepet játszott.
Másrészt viszont számszakilag csökkent a regisztrált költségvetési csalások száma, csaknem 30%-kal kevesebb ilyen eljárás indult 2023-ban. A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt azonban az eljárások számának csökkenése nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozószervek számára. Sokszor ugyanis egy-egy ilyen adócsalás felderítése leplezett eszközök (lehallgatás vagy titkos megfigyelés) igénybevételét, vagy külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában, továbbra is a „bukócégek” alkalmazása, a „körhintacsalás”, az eltűnő kereskedők, a számlagyárak vagy a cégtemetők segítségével kerülnek főként eltüntetésre az adóforintok.
Addig fogd a pénzt, amíg lehet
Az ügyészség eljárásának másik fő fókusza – a beszámoló szerint – a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon minél hatékonyabb elvonása. Itt a fő cél, hogy az elkövetők megbüntetésén túlmenően a költségvetés vagy a sértettek vagyoni érdekei ne sérüljenek. Ezért amikor csak jogilag erre lehetőség nyílik, az ügyészség javaslatot tesz vagyonelkobzás kimondatására.
Abban a pillanatban azonban, amikor több éves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a bűncselekményből származó vagyon sokszor már nincs meg: azt elrejtették vagy átruházták. Egyre rettegettebb fegyvere ezért az ügyészségnek a lefoglalás és a zár alá vétel, amely ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy egyéb értékes ingóságok tekintetében korlátozza az akkor még csak gyanúsítottak rendelkezési jogát. Ráadásul ilyen intézkedés már a nyomozás megkezdésekor, akár bírósági döntés nélkül is alkalmazható. A beszámoló szerint ezek az előzetes intézkedések tipikussá váltak az ügyészség gyakorlatában, még ha azok adott esetben rendkívül súlyos terhet jelentenek is az ilyen bűncselekményekkel – akár közvetlenül is – értintett gazdálkodók számára.
A legjobb, ha megegyezünk
A hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a hatóság és a gyanúsítottak közötti egyezkedésre, a beszámoló adatai pedig arról tanúskodnak, hogy az ügyészség egyre gyakrabban nyúl ehhez a lehetőséghez.
Ennek a gyakorlatban két „formája” létezik. Egyrészt, az ún. mértékes indítvány, amelynek révén a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson ítéletet hozhatnak, amennyiben a terhelt a bűnösségét beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Míg ez a lehetőség előnyös a hatóságoknak is, hiszen az évekkel is lerövidítheti a terhelttel szemben folytatott büntetőeljárást, addig az a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés miatt sok vádlott számára is kecsegtetőbb. 2023-ban már több mint 11 ezer ilyen eljárás folyt le, amely az előző év adatához képest 9%-os növekedést mutat.
Szintén egyre gyakoribb a statisztikák szerint a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ennek keretein belül enyhébb büntetés (vagy akár felmentés) reményében a terhelt együttműködik a nyomozóhatóságokkal, segíti a bizonyítást, más terheltre nézve perdöntő bizonyítékot nyújt, vagy megtéríti az általa okozott vagyoni hátrányt. A beszámoló szerint volt olyan eset is, amikor egyezségkötés reményében az elkövetők milliárdos összegben térítették meg önkéntesen az általuk okozott kárt.
