Az Európai Unió Bírósága a héten hozott ítéletet az ún. Hervis-ügyben. Az ügyben a bíróság azt vizsgálta, hogy hátrányos megkülönböztetést tartalmaz-e külföldiekkel szemben a 2010-ben bevezetett és azóta már megszüntetett bolti kiskereskedelmi különadó. A bíróság véleménye szerint a magyar jogszabály akkor ellentétes az Unió hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésével, amennyiben a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire a Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező társaságcsoportok magyar vállalkozásai. Annak megítélését, hogy ez a helyzet fennáll-e, az Európai Unió Bírósága az ügyet felterjesztő magyar bíróságra bízta.

Az adóhatóságok közötti információcsere kérdése a múlt héten ismét napirendre került. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az önmagukat G5-öknek nevező országok (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) által indított és automatikus információcserét megvalósítani kívánó egyezményhez. Méltán merül fel a kérdés, mi az újdonság ebben a kezdeményezésben, az honnan indult és milyen céllal?

Több, Magyarországon keresztül megvalósított adótervezési lehetőségnek is véget vethet, amennyiben az Európai Tanács elfogadja az Európai Bizottság hét elején beterjesztett javaslatát az ún. Anya- és Leányvállalati irányelv módosítására.

A naptári év szerint adózó társaságiadó-alanyok számára közeleg a 2010. évi társaságiadó-bevallás határideje. Tekintettel az elmúlt évek egymást követő, átfogó jogszabály-módosításaira időszerű áttekinteni azon új lehetőségeket és új kötelezettségeket, amelyeket a társaságiadó-bevallás elkészítésekor az adózóknak szem előtt kell tartaniuk.