logo

« Vissza a hírekhez

Leválás: új eszköz a cégstruktúrák átalakításában

Mi is az a leválás?

A leválás egy olyan társasági átalakulás, amely során az átalakuló társaságból egy üzletág vagy egyéb vagyontömeg kiválik, és az jogutódlással átszáll egy újonnan létrejövő gazdasági társaságra. Ebből a szempontból a leválás nagyon hasonlít a kiváláshoz. A lényeges különbség azonban az, hogy a leválással létrejövő társaság tagja maga a jogelőd társaság lesz – és nem annak tulajdonosai, mint ahogyan az kiválás esetén általában történik. Az átalakuló társaság tehát saját vagyonából létrehoz egy leányvállalatot, amelynek kizárólagos tulajdonosává válik.

Leválás vagy üzletág-apport?

Egy teljes üzletág leányvállalatba történő kiszervezése a leválást megelőzően is megvalósítható volt üzletág-apport útján. Ebben az esetben a társaság alapított egy leányvállalatot, amelyben tőkét emelt és az átadni kívánt üzletágat nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) a leányvállalatra átruházta. Mi akkor a különbség a két jogi forma között?

Üzletág-apport esetén az üzletághoz tartozó szerződéseket szerződésátruházás keretében át kell ruházni a leányvállalat részére. A szerződésátruházáshoz ilyenkor szükséges a másik szerződő fél hozzájárulása. Leválás esetén azonban külső személyek engedélyére nincs szükség. Ilyenkor ugyanis az üzletághoz tartozó engedélyek, szerződések jogutódlással automatikusan átszállnak a leányvállalatra. Fontos azonban kiemelni, hogy egyes szerződések (jellemzően banki szerződések, támogatások) tartalmazhatnak olyan kikötéseket, amely alapján a szerződő társaság bármilyen jellegű átalakulásához (ideértve a leváláshoz is) a társaság köteles a másik szerződő fél hozzájárulását beszerezni.

A leválás nagyon praktikus abból a szempontból is, hogy – ellentétben az üzletág-apporttal – nem szükséges valamennyi vagyonelemet külön-külön, az arra irányuló jogi aktussal átruházni a leányvállalatra, ezek az eszközök és kötelezettségek a bejegyzéssel automatikusan átszállnak a jogutódra. Másrészt viszont a leválás magával hordozza az átalakulások valamennyi nehézségét is. Az egy hosszadalmas, több hónapos folyamat, amelynek végrehajtása során a társaságnak vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie, valamint azokat független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie. Ráadásul – más átalakulásokhoz hasonlóan – a jogelőd társaság egyetemlegesen felelős marad minden olyan, a leválás előtt keletkezett kötelezettségért, amely a levált cégtől esetleg nem hajtható be. Ilyen egyetemleges kötelezettség üzletág-apportnál nincsen.

Adózásilag is van különbség

Adózási szempontból az üzletág-apport több nehézséget is okoz. A gondok alapvető forrása az, hogy az átadott vagyonelemek valóban üzletágnak minősülnek-e, azok önállóan képesek-e továbbműködni. Ha erre a kérdésre a válasz pozitív, akkor az üzletág-apport – kedvezményezett ügylet keretében – adósemlegesen megvalósítható. Ez azt jelenti, hogy bár az apportált eszközöket piaci értéken kell átruházni, a tranzakció során az átruházásnál keletkező társasági adókötelezettség elhalasztható. Ráadásul az üzletág-apport áfa- és illetékmentesen is megvalósítható lehet – illeték akkor merülhet fel, ha az apportált vagyon ingatlant is tartalmaz. Annak a kimondása azonban, hogy az átadott vagyonelemek valóban üzletágat képeznek-e, nem mindig egyszerű.

A leválás legnagyobb adózási szépsége éppen az, hogy a jogszabály nem írja elő, hogy a leváló eszközöknek üzletágat kell képezniük: azaz a leválással létrejövő entitásba tetszőlegesen kiválasztott eszközök is kiszervezhetők. És mivel a leválás, hasonlóan más átalakuláshoz, adómentes lehet (feltéve, hogy a vállalkozás nem értékeli át az átadott eszközeit), ez egyértelmű előny az apporttal szemben.

Egészen idén júniusig azonban volt egy adózási hiányosság, amely mégsem tette a leválásokat igazán vonzóvá. Ellentétben ugyanis a többi átalakulási formával, a jogalkotó nem engedte meg azt, hogy a leválás is „kedvezményezett ügyletnek” minősüljön. Ezért, ha az átadott eszközökben ingatlan volt vagy a leválás során a táraság az eszközeit át akarta értékelni, úgy illeték- vagy adófizetési kötelezettség merült fel. A mostani salátatörvény ezt a hiányosságot igyekszik orvosolni, biztosítva, hogy innentől kezdve a leválás is végrehajtható legyen kedvezményezett ügyletként, azaz teljesen adósemleges módon. Ugyanakkor a módosítás értelmezése egyelőre nem teljesen egyértelmű abban a tekintetben, hogy ez a kedvezmény csak akkor illeti-e meg a leválás résztvevőit, ha a leváló vagyontömeg üzletágnak tekinthető.

Mikor használjuk?

A leválás elsősorban olyan élethelyzetekben merülhet fel, amikor egy táraság át kíván térni egy holdingstruktúrára vagy más okból kívánja egyes vagyontárgyát egymástól különíteni. Ilyenkor a társaság operatív működését biztosító eszközei leválással kiszervezhetők egy vagy több leányvállalatba, amik fölött egy holdingtársaság gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ez a struktúra alkalmas a társasággal szembeni kockázatok diverzifikálására, és a már korábban felhalmozott társasági vagyon megvédésére.

Rendkívül népszerű átalakulási formává vált a leválás a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében is. Nyrt.-k ugyanis jogszabályi korlátozások miatt nem jogosultak tevékenységi köreikkel kapcsolatos kockázataikat kiválással vagy különválással elválasztani egymásról. Leválás azonban nyitott az nyrt.-k részére is, amellyel ezen formába tartozó társaságok előszeretettel élnek. A leválás bevezetése óta eltelt közel másfél évben számos vezető magyarországi nyilvánosan működő részvénytársaság ment keresztül ezen a folyamaton.