Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket

A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.

Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50%-os tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50%-os tulajdonrészért cserébe 500 millió Ft tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió Ft-ra felértékelésre kerül.

Az adózási probléma

Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió Ft értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió Ft-os üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.

Mi várható januártól?

Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió Ft értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió Ft-os értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió Ft-os értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.

Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles

A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került törvénymódosításhoz az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.

Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált.