Az Európai Unió Bírósága a múlt héten ítéletet hozott az irodánk által képviselt lengyel Krakvet ügyében. A döntésben állást foglalt abban, hogy az adóalanyoknak távolsági értékesítések esetén melyik országban kell áfát fizetniük. A Bíróság megerősítette azt is, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is arra késztetheti, hogy újragondolja eddigi gyakorlatát.

A hazai jogrendszer mind a mai napig hallgat arról, hogyan kell tekinteni az e-mailen kötött szerződésekre. Egy, a vírushelyzet kapcsán elfogadott jogszabály azonban most kifejezetten megengedi a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailes kommunikációt. Lehet, hogy ez az első lépés az e-mailek szélesebb körű jogi elfogadottságához?

Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia.

A bolti vásárlás háttérbe szorulásával előtérbe kerültek az online kereskedési formák. Jelentős versenyhátrányba kerülhet manapság az, aki a fizikai üzlethelyiség mellett vagy helyett nem áll rá a webkereskedelemre. Nem árt azonban tudni, hogy az informatikai fejlesztésen és a kiszállítás megszervezésen túl egy webshop üzemeltetése komoly jogi előkészületeket is igényel.

A hét elején megjelent két kormányrendelettel ismét különadókat vezetnek be Magyarországon. Ezek közül a kiskereskedelmi különadó érdekessége, hogy az a Magyarországra értékesítő online kereskedőket, így az Amazont is megadóztatja - vagy legalább is megpróbálja. Márpedig ez, az Amazon magyarországi forgalmától függően, egy vaskos bevételi forrást jelenthetne az államnak.

Mindaz, ami ezelőtt egy vállalatfelvásárlási ügylet megkötésénél vagy teljesítésénél könnyed és természetes volt, a mai krízishelyzetben nem kis kihívások elé állítja a piac szereplőit. A nehézségek leküzdésére új jogi és technikai megoldások születtek, amelyek várhatóan velünk maradnak a válságidőszak elmúlását követően is.

Az egészségügyi krízis okozta pánikhelyzetben vállalkozások vezetői könnyen késztetést érezhetnek néhány „nyilvánvalónak tűnő” jogi vagy üzleti lépés megtételére. Ezen lépések azonban sokszor hordoznak magukban komolyabb jogi kockázatokat, nem árt ezért azokkal óvatosan bánni.

A fenyegető gazdasági válság előreláthatólag számos vállalkozás pénzügyi helyzetét fogja megingatni. Ezeknél a vállalkozásoknál módosul a cégvezető felelőssége is: csődközeli helyzetben a vezető ugyanis már nem csak a társaság, hanem a hitelezők érdekeit is köteles figyelembe venni. De ami egyszerű a papíron, az nem annyira az a gyakorlatban.