Lépten-nyomon hallható: a mai magyar vállalkozások legnagyobb kihívása a generációváltás. És valóban, az utódlás megoldása egyre több vállalkozásnál válik sürgetővé. Szerencsére időközben újabb alternatív megoldások jelennek meg a horizonton, amelyek fogódzót nyújthatnak. 

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt. Míg a lista mindenképp növelni fogja az érintett cégektől számlát befogadók biztonságérzetét, addig csak azon szomorkodhatunk, hogy a lista nem egy évtizeddel ezelőtt készült el.

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az EUB elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

Először kerül élesen célkeresztbe egy számviteli kérdésre a múlt év végén kiadott állásfoglalás. Eszerint ugyanis valamennyi holdingtársaságnak könyvvizsgálati kötelezettsége áll fenn. Vagy mégsem?

A játékelmélet egyik közismert gondolatkísérlete a fogolydilemma, mely szerint két bankrablót egyszerre kapnak el a rendőrök, azonban csupán kisebb bűncselekményeket tudnak rájuk bizonyítani, a bankrablást nem. Ezért mindkettőjüket megpróbálják rávenni, hogy a másikra valljon, úgy, hogy nem tudják, a másik tesz-e vallomást. 

Ha valaki váratlanul elhalálozik, ez nem csak a család életében hagy rettenetes űrt maga után, hanem annál a társaságnál is, amelynek az elhunyt tagja volt. Ilyenkor a társaság könnyen döntésképtelen helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az elhunyt csak minimális tagi részesedéssel rendelkezett. Viszont léteznek megoldások, amelyekkel – ilyen esetekre – nem csak a családi hozzátartozókról, hanem a társaság döntésképtelenségének elkerüléséről is tud az örökhagyó gondoskodni.

Angolszász vállalati modellek mintájára magánvállalatok körében nálunk is egyre jobban elterjedt a vételi opció biztosítása a cég vezetője vagy vezetői számára. Míg az opció egyrészt motiválja a vezetőt a társaság értékének növelésére, addig - annak lehívását követően - a részére lehetőséget biztosít a tulajdonosi döntésekben való részvételre is. Az opció itthoni szabályozása azonban számos olyan adózási buktatót rejt magában, amelyekkel nem árt tisztában lenni opciós programok megalkotásakor.