„Túl jó ahhoz, hogy sokáig bízni lehessen benne” – ezzel a felkiáltással hárították el vállalkozások százai eddig azt, hogy MRP szervezetet hozzanak létre. Márpedig a Kormány elmúlt napokban közzétett törvénytervezete azt sugallja: ha valaki a céljának megfelelően használja fel ezt a kedvezményes dolgozói juttatási formát, úgy azzal hosszú távon is tervezhet.

A tapasztalatok szerint egyre több családi vállalkozás érik meg az eladásra. Oka ennek egyrészt a kedvező befektetői környezet, de másrészt az is, hogy esetenként nehézségekbe ütközik a vállalkozások új generációra történő átörökítése. Nagyon nem mindegy azonban ilyenkor, hogy a tulajdonosok milyen adózási feltételek mellett tudják értékesíteni cégüket. Míg adott esetben az értékesítés adómentessé tehető, addig máskor akár 34,5%-os adóteherrel is szembesülhet a vállalkozásából kilépő magánszemély.

Közel tíz év tapasztalat alapján elmondható: bár az építőipari lánctartozások megelőzésére létrehozott ún. fedezetkezelői rendszer alapjaiban bevált, vannak a rendszernek még betemetetlen lyukai. Ráadásul az új polgári perrendtartás idén januári hatálybalépése újabb kihívás elé állítja az intézményt.

A technológiai fejlődés lépésről lépésre hódít tért szinte valamennyi gazdasági ágazatban. Míg az előző század közepén egyes részfeladatokra beprogramozott robotok lepték el a szerelőcsarnokokat, addig 20 évvel ezelőtt már minden vezető a számítógépének bekapcsolásával kezdte a napját. Jelenleg pedig láthatóan a mesterséges intelligencia térnyerése zajlik. De vajon a jogi szakma kivonhatja-e magát ezen tendencia alól?

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket.

Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni.

Az elmúlt évek tőkepiaci slágerének a részben vagy egészben állami pénzből finanszírozott kockázati tőkealapok bizonyultak. Míg először a Jeremie-alapok öntötték négy egymás utáni körben a piacra a tőkét, a forrás-kihelyezési időszak lezárultával megjelent a piacon az első tisztán állami kockázati tőkebefektető is. A palettát pedig idéntől bővíteni fogják újabb, EU-s pénzzel gazdálkodó kockázati tőke alapok, valamint egy, a későbbi tőzsdére lépésre érdemesnek tűnő vállalkozásokat segítő állami finanszírozású tőkealap is.