Bitcoin: nem fekete, nem fehér

Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre (illetősége) alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát.
Az immár több mint két éve hatályba lépett „új” Ptk. lehetővé tette, hogy a vállalkozások saját képükre formálják szervezetüket és működésük szabályait. A tálcán kínált lehetőség pedig meg is ragadta a jogászok fantáziáját. Olyan extrém ötletek repkedtek a levegőben, mint például, hogy kft. is bocsásson ki részvényt vagy más, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt. A cégbíróságok azonban hamar lehűtötték a kedélyeket és kialakították az ún. „státuszszabályok” kategóriáját: a jogszabály rugalmassága ellenére sem lehet eltérni azon szabályoktól, amelyek egy társasági forma jellegadó sajátosságát képezik.
Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más célok veszik át.
Mostanában rájár a rúd az adójogászokra – sőt, a jogászokra általában is. Jövőre ugyanis szinte az összes olyan eljárási szabály megújul, amely meghatározza mindennapi szakmai életünket. Egyszerre kell tehát megismerkednünk a polgári és a közigazgatási perek, a közigazgatási eljárások, valamint a büntetőeljárások vadonatúj szabályaival. A bennem rejlő kisdiák ezért meglehetős elégedettséggel vette tudomásul, hogy a szűkebb szakmámat érintő, ugyancsak átszabott adóeljárási jogszabályok szövege mintegy kilencven százalékban maradt a régi. Így – gondoltam – miközben a polgári- és büntetőjogász kollégák vért izzadnak a koncepciójukban is merőben új eljárások tanulmányozásával, én sokkal megúszósabbra vehetem a figurát.
Egy adópert megnyerni nehéz és hosszadalmas, ráadásul sokszor az sem mehet biztosra, aki meg van győződve: minden ügyletét tökéletesen és szabályszerűen számolta el. Különös figyelmet érdemelnek ezért azok a lehetőségek, amelyekkel viszonylag könnyen és komplikációmentesen lehet az adóhatósággal szemben diadalt elérni. A bíróságok közelmúltbeli gyakorlata ráadásul szélesítette is e lehetőségek körét.
A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését.
Határon átnyúló vállalatfelvásárlási ügyletekben vagy szerződéses kapcsolatokban gyakran merül fel az irányadó jog kérdése. Ilyenkor – akár valamely szerződő fél angol illetősége, akár az angolszász szerződéses dokumentáció elterjedtsége miatt – a választás gyakran az angol jogra esik. Nem árt ezért átlátni, milyen különbséget jelenthet a felek helyzetében ha a magyar jog helyett az angolt választják – például egy vállalatfelvásárlás dokumentálása során.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.