Októbertől újabb tortúrára kell számítania annak a vállalkozásnak, amely bankszámlát nyit, jogi tanácsot kér, könyvelőnél vagy könyvvizsgálónál jár. Mindaddig nem tud ilyen professzionális szolgáltatást igénybe venni ugyanis, amíg fel nem fedi végső tényleges tulajdonosát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyelőre nem világos, az így megadott információt ki és milyen körben használhatja majd fel.

2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága („EUB”) főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését

A jövő év január 1-jétől hatályba lépő új jogszabályok átformálják az adóeljárások és az adóperek menetét. Míg a módosítások egy része ugyan vállalkozásbarát, addig azok egyszersmind több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik az adózók érdekeit – leszűkülnek például az adózók jogai az adóhatósággal szembeni védekezésre, illetve szakértő igénybevételére.

Az utóbbi hetekben az Európai Bizottság egy újabb irányelvtervezete okozott pánikot nemzetközi adótanácsadói körökben. A Bizottság által elfogadott és a Parlament, valamint az Európai Tanács elé beterjesztett javaslat szerint a jövőben adótervezés során eljáró tanácsadók (legyenek azok akár adótanácsadók, ügyvédek vagy pénzügyi tanácsadók) kötelesek lesznek bejelenteni az adóhatóság részére valamennyi olyan, adókímélő struktúrát, amelyet ügyfeleik számára kidolgoztak vagy ajánlottak. Ha a javaslat a teljes európai döntési procedúrán végigmegy, úgy azt 2019-től kell alkalmazni.

Egyre jelentősebb szerepet tölt be építőipari vállalkozások közötti viták rendezésében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz). Ennek ellenére a TSzSz-szel kapcsolatos néhány jogi kérdés még mindig nem tisztázott; többek között az sem, hogy az általa adott szakvélemény meddig gátolhatja meg egyes szerződéses biztosítékok (így pl. bankgarancia) lehívását. Amíg ez nem rendeződik, az a fél kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik.

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon, és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.

Egy nemrégiben napvilágot látott minisztériumi rendelet ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatók működését – legalábbis azokét, akik professzionális szinten látják el ezt a feladatot. Mivel a jogszabály indokolást nem tartalmaz, ösztönös kérdésként merül fel: kinek az érdekében született az új szabályozás.

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet.