Ki ne állt volna sorba az vevőszolgálaton azért, hogy a jótállási jegyét lepecsételjék? Ki ne töltött volna órákat annak kiderítésével, hogy melyik márkaszervizbe kell vinnie az elromlott terméket? És sorolhatnánk még a hasonló bosszúságokat. Ezek azonban a jótállási szabályok változása miatt jövő évtől megszűnnek. De ami jó a fogyasztónak, az komoly terhet hárít a kereskedőre.
Köztudott, hogy egy vállalatfelvásárlási ügylet sikere nagyban múlik a felek, illetve tanácsadóik felkészültségén és kompromisszum-készségén. Nem egy esetben azonban mindez nem elég. Sokszor ugyanis bekerül a képbe egy állami vagy hatósági szereplő is, ami megbonyolíthatja, időben elhúzhatja vagy akár el is lehetetlenítheti az ügyletet.
Határon átnyúló vállalatfelvásárlási ügyletekben vagy szerződéses kapcsolatokban gyakran merül fel az irányadó jog kérdése. Ilyenkor – akár valamely szerződő fél angol illetősége, akár az angolszász szerződéses dokumentáció elterjedtsége miatt – a választás gyakran az angol jogra esik. Nem árt ezért átlátni, milyen különbséget jelenthet a felek helyzetében ha a magyar jog helyett az angolt választják – például egy vállalatfelvásárlás dokumentálása során.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
