A cégek számtalan olyan helyzettel szembesülnek, amikor rajtuk kívül álló okokból sem a követelésükhöz, sem annak áfa-tartalmához nem jutnak hozzá. Az adóhatóság ugyanis sokszor akkor sem engedi meg az áfa visszaigénylését, ha azzal a költségvetést nem érné kár. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli ítéletei alapján azonban több ilyen esetben is visszaszerezhető az áfa.

Egy a minap kihirdetett irányelv alapján előfordulhat, hogy a jövőben a nevünk és a kapott adótanácsunk részletei az adóhatóságnál landolnak. 2020 júliusától ugyanis a tanácsadók vagy bizonyos esetekben maguk az adózók kötelesek lesznek tájékoztatni az adóhatóságot egyes, agresszívnak minősített adótervezési konstrukciók részleteiről. Ráadásul a tájékoztatási kötelezettség, visszamenőlegesen, mindazokra a struktúrákra is kiterjed, amelyek megvalósításába az adózók 2018. június 25. után kezdenek bele.

Töretlenül nő a kisadók (KATA, KIVA) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára.

Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – vállalkozások százai szerezhetnek vissza elveszettnek hitt adóforintokat.

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását.

Ha valaki az ókori Rómában esetleg rabszolgát kívánt vásárolni, nem kevés formai követelménnyel találta szembe magát. Így az aktusnál jelen kellett lennie 5 tanúnak, valamint egy további serdült római polgárnak, a mérlegtartónak, aki az ércmérleget tartotta. 

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, a cégek bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.

A tartós befektetési számla (TBSz), annak nyolc évvel ezelőtti bevezetése óta folyamatosan izgalomban tartja adótanácsadók és adómegtakarításban érdekeltek fantáziáját. Nem meglepő módon, hiszen a TBSz adófizetési kötelezettség nélkül nyújt cégtulajdonosoknak lehetőséget arra, hogy a társaságukban képződött jövedelmet felvegyék. És míg idővel egyes klasszikus, a TBSz-re alapozott adótervezési módok bezárultak ugyan, addig mások továbbra is igénybe vehetők.