Kényelmi okokból a ma működő részvénytársaságok nagy része éli az életét kibocsátott részvények nélkül. Kevesen tudják közülük azonban, hogy ezáltal milyen kockázatokkal és gyakorlati problémákkal szembesülhetnek.

Több mint két évvel ezelőtt, átmeneti szabályként lett engedélyköteles a külföldiek magyar társaságban való részesedésszerzése. A szabály időközben állandósulni látszik, azonban jogértelmezési kérdések sokasága nem került még megválaszolásra. A piaci szereplők egy része beletörődéssel, mások viszont komoly ellenérzéssel követik a folyamatot.

Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

2014-től az „új” Ptk. lehetőséget biztosít a társaságoknak, hogy működésük és szervezetük tekintetében eltérjenek a törvényben előírt szabályoktól. Mindezidáig bizonytalan volt azonban, hogy meddig is ér a takaró, mi az, amitől tényleg el lehet térni, és mi az, amitől mégsem. Egy januártól életbe lépő törvénymódosítás egyértelműsíti a szabályokat és lazít azokon, növelve ezáltal a társasági jogi versenyképességünket is.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Lassan egy éve, hogy bevezették a külföldiek egyes magyarországi tulajdonszerzésének bejelentési kötelezettségét. Tavaly május óta a külföldiek csak bejelentéssel és a minisztérium tudomásulvételével szerezhetnek egymillió euró értéket meghaladó részesedést stratégiai társaságokban. Bár kezdetben sokan tartottak az olasz mintát követő és európai viszonylatban az egyik legszigorúbb engedélyeztetési kötelezettségtől, az mára beépült a vállalatfelvásárlási piac gondolkodásába. Az elmúlt egy év tapasztalatait foglaltuk össze.

A hazai jogrendszer mind a mai napig hallgat arról, hogyan kell tekinteni az e-mailen kötött szerződésekre. Egy, a vírushelyzet kapcsán elfogadott jogszabály azonban most kifejezetten megengedi a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailes kommunikációt. Lehet, hogy ez az első lépés az e-mailek szélesebb körű jogi elfogadottságához?

Mindaz, ami ezelőtt egy vállalatfelvásárlási ügylet megkötésénél vagy teljesítésénél könnyed és természetes volt, a mai krízishelyzetben nem kis kihívások elé állítja a piac szereplőit. A nehézségek leküzdésére új jogi és technikai megoldások születtek, amelyek várhatóan velünk maradnak a válságidőszak elmúlását követően is.