Köztudott, hogy egy vállalatfelvásárlási ügylet sikere nagyban múlik a felek, illetve tanácsadóik felkészültségén és kompromisszum-készségén. Nem egy esetben azonban mindez nem elég. Sokszor ugyanis bekerül a képbe egy állami vagy hatósági szereplő is, ami megbonyolíthatja, időben elhúzhatja vagy akár el is lehetetlenítheti az ügyletet.

Vállalatfelvásárlási tranzakciók tárgyalásán gyakran hallani jogászokat vitatkozni arról, hogy egy adott kérdésben mi is a jogi szakma által általánosan követett gyakorlat, azaz a piaci standard – amit nem illik megkérdőjelezni, vagy legalábbis az attól való eltérés az alkupozíció rovására megy. Érdemes áttekinteni, hogy hogyan is változtak ezek a piaci standardok, és hol tartunk jelenleg.

Miközben világszerte rohamosan nő a távmunkában vagy ún. home office-ban dolgoztatottak száma, addig sokan nem tudják, ez jogilag mivel jár. Márpedig sokszor váratlan kockázatokkal kell szembenéznie annak, aki az irodáján kívül foglalkoztatja a dolgozóját.

Ha valaki váratlanul elhalálozik, ez nem csak a család életében hagy rettenetes űrt maga után, hanem annál a társaságnál is, amelynek az elhunyt tagja volt. Ilyenkor a társaság könnyen döntésképtelen helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az elhunyt csak minimális tagi részesedéssel rendelkezett. Viszont léteznek megoldások, amelyekkel – ilyen esetekre – nem csak a családi hozzátartozókról, hanem a társaság döntésképtelenségének elkerüléséről is tud az örökhagyó gondoskodni.

Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni.

Az elmúlt évek tőkepiaci slágerének a részben vagy egészben állami pénzből finanszírozott kockázati tőkealapok bizonyultak. Míg először a Jeremie-alapok öntötték négy egymás utáni körben a piacra a tőkét, a forrás-kihelyezési időszak lezárultával megjelent a piacon az első tisztán állami kockázati tőkebefektető is. A palettát pedig idéntől bővíteni fogják újabb, EU-s pénzzel gazdálkodó kockázati tőke alapok, valamint egy, a későbbi tőzsdére lépésre érdemesnek tűnő vállalkozásokat segítő állami finanszírozású tőkealap is.

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, a cégek bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.

Az immár több mint két éve hatályba lépett „új” Ptk. lehetővé tette, hogy a vállalkozások saját képükre formálják szervezetüket és működésük szabályait. A tálcán kínált lehetőség pedig meg is ragadta a jogászok fantáziáját. Olyan extrém ötletek repkedtek a levegőben, mint például, hogy kft. is bocsásson ki részvényt vagy más, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt. A cégbíróságok azonban hamar lehűtötték a kedélyeket és kialakították az ún. „státuszszabályok” kategóriáját: a jogszabály rugalmassága ellenére sem lehet eltérni azon szabályoktól, amelyek egy társasági forma jellegadó sajátosságát képezik.