Az elmúlt pár évben mind a NAV, mind pedig a Pénzügyminisztérium számos módon igyekezett megédesíteni azt az egyébként fájdalmas feladatot, amellyel saját vagyonunk terhére, adóbefizetés útján, részt kell vennünk a közösségi költekezések finanszírozásában.
A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.
Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt. Míg a lista mindenképp növelni fogja az érintett cégektől számlát befogadók biztonságérzetét, addig csak azon szomorkodhatunk, hogy a lista nem egy évtizeddel ezelőtt készült el.
A játékelmélet egyik közismert gondolatkísérlete a fogolydilemma, mely szerint két bankrablót egyszerre kapnak el a rendőrök, azonban csupán kisebb bűncselekményeket tudnak rájuk bizonyítani, a bankrablást nem. Ezért mindkettőjüket megpróbálják rávenni, hogy a másikra valljon, úgy, hogy nem tudják, a másik tesz-e vallomást.
Amikor a pénzügyi év a vége felé közeledik, a luxemburgi adótanácsadók rendszerint kérnek egy időpontot az adóhatóságtól, amikor is az általuk kezelt ügyeket és azok adóhatásait megbeszélik a hivatal emberével. Konstruktív megbeszélés zajlik arról, hogy mely tranzakciónak mik az adókövetkezményei, mennyi adót fizessen az adott vállalkozás. A megbeszélés végén az adóhatóság ráteszi az elszámolásra a pecsétjét, és mindenki elégedetten távozik.
Egy a minap kihirdetett irányelv alapján előfordulhat, hogy a jövőben a nevünk és a kapott adótanácsunk részletei az adóhatóságnál landolnak. 2020 júliusától ugyanis a tanácsadók vagy bizonyos esetekben maguk az adózók kötelesek lesznek tájékoztatni az adóhatóságot egyes, agresszívnak minősített adótervezési konstrukciók részleteiről. Ráadásul a tájékoztatási kötelezettség, visszamenőlegesen, mindazokra a struktúrákra is kiterjed, amelyek megvalósításába az adózók 2018. június 25. után kezdenek bele.
Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet – vállalkozások százai szerezhetnek vissza elveszettnek hitt adóforintokat.
Az év elejétől új törvények szabályozzák az adóellenőrzések és adóperek menetét. A tét pedig nem kicsi: a NAV évente ugyanis közel 30.000 ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki. Fontos ezért tudni, hogy az új szabályok alapján milyen jogai vannak az adózónak és hogyan veheti fel leghatékonyabban a küzdelmet a NAV ellen.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
