Viszlát márkaszerviz, viszlát vevőszolgálat

A fogyasztási cikkek értékesítésekor a kereskedő jótállásra kötelezett. Ezért, ha a frissen vett konyhai gépünk, mosógépünk, lámpánk vagy óránk meghibásodik, joggal kérhetjük az eladótól annak kijavítását vagy kicserélését, esetleg a vételár visszafizetését. De az ördög a részletekben rejlik. Egy nemrég kihirdetett kormányrendelet miatt jövő év január 1-jétől módosulnak ezek a részletek, mégpedig alapvetően a fogyasztó javára.

Már drónokra is…

Januártól bővül azoknak a termékeknek a köre, amelyekért a kereskedő köteles jótállni. Ez a lista eddig sem volt rövid, ide tartozik gyakorlatilag valamennyi háztartási készülék, bútor, sporteszköz vagy hangszer. A jótállás körébe januártól azonban bekerülnek olyan termékek is, mint a nyílászárók, a redőnyök, a kádak vagy a csaptelepek, sőt – a modern kor vívmányainak megfelelve – a jogalkotó már olyan termékeket is bevett a kötelező jótállási körbe, mint a napkollektorok, a napelemrendszerek, az elektromos rollerek vagy a drónok.

Egységes időtartam helyett sávos rendszer

A jótállási igényeket jelenleg egységesen, egy éven belül lehet érvényesíteni. Ezt a megoldást sávos rendszer fogja felváltja, és január 1-jétől a megvásárolt termék eladási ára fogja meghatározni a jótállás időtartamát. Az egy éves határidő innentől csak a legkevesebb 10.000, legfeljebb 100.000 forint értékű termékekre fog vonatkozni. Efelett 250.000 forintig két éves, 250.000 forint felett pedig három éves jótállási időtartammal számolhat a fogyasztó.

Érkezik az e-jótállási jegy

További kedvező újítás a fogyasztóknak, hogy most már nem feltétlenül kell a vevőszolgálaton sorba állni. Az új kormányrendelet ugyanis, alternatívaként, bevezeti az elektronikus jótállási jegyet, amelyet a vállalkozásnak legkésőbb a termék átadását követő napon kell a fogyasztó részére átadnia. Erre sor kerülhet e-mailen vagy akár egy letöltési linken keresztül is. Ez utóbbi esetben fontos kritérium, hogy a dokumentumnak a jótállási időtartam végéig, tehát adott esetben 3 évig elérhetőnek kell lennie.

Könnyebben, gyorsabban

Szintén a fogyasztók előnyére változnak a jótállás érvényesítésének lehetőségei is. A jövőben a vevő nem lesz köteles a hibás terméket a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgáltatóhoz eljuttatni, elég lesz, ha azt az értékesítő telephelyére – azaz tulajdonképpen a boltba – juttatja vissza. Azaz, ha például a Media Marktban vettünk valamit, ami elromlik, a cikket visszavihetjük a Média Marktba, és a bolt felelőssége lesz a javításról gondoskodni.

Fontos újdonság az is, hogy januártól a jogszabály komoly határidőkkel kívánja megakadályozni az eljárás elhúzódását. A kereskedőnek az igény közlésétől számított 30 napja lesz a termék kijavítására. Ha erre nem kerül sor, akkor az új szabályok értelmében a fogyasztó automatikusan igényelheti a termék cseréjét vagy a vételár visszafizetését – erre pedig 8 napon belül sort kell keríteni. A 8 napon belüli automatikus csere vagy vételár-visszafizetés abban az esetben is kötelező lesz, ha a termék három javítást követően ismét meghibásodik. 

Az érem másik oldala… 

Ami a fogyasztók szempontjából egy kedvező módosítás, az értelemszerűen komoly többletterhet ró a kereskedőkre és a gyártókra. Egyrészt hosszabb ideig lesznek felelősek a termék hibátlan működéséért, másrészt rövidebb idejük lesz arra, hogy a terméket megjavíttassák. Arról nem is beszélve, hogy a termék javításra történő szállíttatásáról is nekik kell majd gondoskodniuk. Ez komoly felkészülést és tervezést igényelhet a vállalkozások oldaláról. Az egyetlen jó hír talán a kereskedőknek, hogy a karácsonyi rohamot még megússzák: az új szabályok csak azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeket már 2021-ben értékesítenek.