A napokban egy újabb ágazati különadót fogadott el a Parlament: a médiaszolgáltatók reklámozási bevételét megadóztató ún. reklámadót. A jogalkotó eredeti elképzelésével szemben azonban az adó mégsem ér el minden, megadóztatni kívánt piaci szereplőt. Másrészt, komoly aggályok merültek fel az adó uniós megfelelőségével kapcsolatban is.

2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenységek költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig tanulmányokat rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek.

Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámláinak adataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. Az Irányelv napokban elfogadott módosítása alapján azonban 2016-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. Így, a korábbi kötelező erejű szabályozással szemben, mely csak akkor engedett eltérő társasági szabályozást, ha a törvény kifejezetten megengedte, a tagok a társaság alapító dokumentumában most már módosíthatnak a Ptk. szabályai adta kereteken. 

A március 15-ével hatályba lépett új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni. A kérdéses szabály szerint ugyanis ha egy társaság eredménytartaléka negatív, úgy tagjainak semmilyen kifizetést nem teljesíthet. Ebből akár az is következhet, hogy a tagok egy ilyen helyzetben a nekik munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. Ez a tiltás különösen olyan társaságoknál fog problémát jelenteni, ahol ösztönzési céllal a munkavállalók is bevonásra kerültek a társaság tulajdonosi körébe.

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak. Csak idő kérdése, hogy a NAV-nak emiatt egy újabb eljárással kelljen szembenéznie az Európai Bíróság előtt.

Az offshore társaságok használata elsőre könnyűnek és egyszerűnek tűnhet: az országon kívül van a cég és a pénz, a tulajdonos láthatatlan, az országon belül így nincsen probléma és nincsen kockázat. Ez a hozzáállás azonban mára sok szempontból is meghaladottá és igen kockázatossá vált. Az offshore társaságokról szóló két részes áttekintésünk első részében tisztáztuk az offshore társaság fogalmát, bemutattuk az offshore társaságok létrehozásának általános menetét, valamint használatuk legelterjedtebb módjait. Ebben a második részben az offshore társaságok használata során figyelembe veendő buktatókat és jogszabályi korlátozásokat foglaljuk össze. Megpróbáljuk továbbá megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon van-e még létjogosultsága az offshore struktúráknak.

Elkerülhetetlenül közelít március 15., az új Ptk. hatályba lépésének napja. Sokakban felmerül a kérdés: meg fog-e bármi is varázsütésre változni? Lassú lesz az átmenet vagy hirtelen minden más lesz? Át kell-e állni egyik napról a másikra egy teljesen új világra? Ezen kérdésekre keressük az alábbiakban a választ.