Egy közelmúltban megjelent jogszabály jelentősen módosított a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-dokumentáció egyes szabályain. Ez már most májusban fejfájást fog okozni a vállalkozásoknak, hiszen az évzárással együtt a transzferár-dokumentálás problémájával is egyszerre kell szembenézniük. Mindeközben egyre jobban felértékelődik a csoportos társasági adóalanyiság jelentősége.

Azok közül, akik külföldi bankszámlán tartanak vagyonokat vagy realizálnak jövedelmet, sokan kaptak mostanában invitálást a NAV-tól egy támogató eljárásra. Egy NAV meghívó sosem kellemes, még akkor sem, ha a támogatás a célja. Vagy nincs mitől félni?

A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaságok körében elterjedt üzleti modell, hogy nem saját termékük fejlesztését végzik, hanem más cégek megrendelésére nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatást. Azt viszont kevesen tudják ezen cégek közül, hogy ebben az esetben is éppúgy igénybe tudnak venni adókedvezményt, mintha saját célra fejlesztenének.

A kisvállalati adó (KIVA) sok kkv részére nyújt adómegtakarítást – akár a szociális adón, akár a helyi iparűzési adón keresztül. Ezek a cégek lehetőség szerint nem szeretnék elveszíteni a jogukat, hogy a KIVA szerint adózzanak. Márpedig egy-egy vállalatfelvásárlási helyzetben ez a veszély komolyan felmerül. 

A cégek életében rendkívül népszerűek azon adóhatékony jövedelmezési formák, amelyek egyszersmind a menedzsment motiválásának eszközeként is szolgálnak. Ezen lehetőségek köre bővült idén nyáron az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal („KMRP”), amely az MRP-khez hasonló, egyes, az MRP által nem kezelt helyzetekre is alkalmazható. Ráadásul a KMRP-k kiválóan alkalmasak ún. menedzsment buy-out-ok megteremtéséhez is. 

Tulajdonosi körben a legbevettebb cégfinanszírozási forma jelenleg a tagi kölcsön. De sokan elfelejtik, akármennyire is egyszerű egy tagi kölcsön nyújtása, az több időzített bombát rejt magában – mint arra egy friss kúriai döntés is ráerősít. Szerencsére, létezik már kockázatmentesebb tőkejuttatási lehetőség is. 

A nyári hónapokban sokan másra sem tudnak gondolni, mint a napfényes tengerpartra, az ínycsiklandó mediterrán konyhára, a portugál utcák színes épületeire, a kulturális feltöltődést nyújtó városokra... Kevesen tudják azonban, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpontok lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára. És nem csak egy nyári kaland erejéig, hanem akár hosszabb időre is.

Már közhelybe illő, hogy a járványhelyzet megváltoztatja a szokásainkat. Távolabb tartjuk magunkat egymástól, kevesebbet utazunk, videóhívásokon keresztül beszélünk egymással, otthonunkban végezzük a munkát. Abba viszont már kevésbé gondolunk bele, hogy ezek a változások arra is hatással vannak, hogy a társaságunk melyik országban adózik.