logo

Meghalt Liechtenstein, éljen Liechtenstein! – mi változik a nagyhercegségben 2016-tól?

dr. Csővári István | 2016. január 14.
perjel
dr. Csővári István

Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat.

Luxemburg lekerül Magyarország térképéről?

dr. Csővári István | 2015. október 21.
perjel
dr. Csővári István

A Luxemburg és Magyarország között kötött kettős adóztatási egyezmény módosítása miatt a jövőbeni magyar ingatlanügyletek már nem luxemburgi cégstruktúrán keresztül kerülnek majd megvalósításra. Gyorsan kell cselekedniük viszont azon vállalkozáscsoportoknak is, amelyek magyarországi ingatlanbefektetéseik tekintetében jelenleg luxemburgi struktúrákat alkalmaznak.

A ló túlsó oldalán – indokolatlan veszélyeket rejt a multinacionális cégek számára az állami támogatások „offshore” szabályozása

dr. Csővári István | 2015. április 15.
perjel
dr. Csővári István

A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „offshore ellenes” jogszabálycsomag azzal a méltányolható céllal került 2011-ben bevezetésre, hogy ne juthassanak ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű offshore cégek hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban alaposan túllőtt a célon. Számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, köztük többek között az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai.

A kincs, ami van – a szoftvercégek többsége nem él az őket megillető adókedvezménnyel

dr. Csővári István | 2015. január 29.
perjel
dr. Csővári István

A szoftverfejlesztésre szakosodott cégek rendkívül kedvező adóztatás alá esnek a társasági adó mai rendszerében, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. A legmeglepőbb azonban az, hogy a kedvezményekről az érintett cégek többsége nem is tud. Milliárdokban mérhető az az adóelőny, amelytől a cégek jelenleg elesnek a jogdíjkedvezmény kihasználatlansága miatt.

Újabb rokonok a családban – kibővítésre került a kapcsolt vállalkozások fogalma az adótörvényekben

dr. Csővári István | 2014. november 18.
perjel
dr. Csővári István

Jelentősen kibővíti az adótörvények mai napon elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.

„Kettős állampolgárságú” cégek – új trend az adótervezésben

dr. Csővári István | 2014. szeptember 24.
perjel
dr. Csővári István

Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek társaságok kettős adózási illetőségére épülnek. Míg ezen technikák egyrészt alkalmasak adózási előnyök kiaknázására, addig azok jogi kockázatok mérséklésére vagy kivédésére is felhasználhatók.

Szorul a hurok –az offshore cégek tulajdonosai is bekerülnek az automatikus banki adatszolgáltatás hálójába

dr. Csővári István | 2014. május 14.
perjel
dr. Csővári István

Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámláinak adataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. Az Irányelv napokban elfogadott módosítása alapján azonban 2016-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.

Kincses szigeti veszedelmek – az offshore cégekről áttekintően (2. rész)

dr. Csővári István | 2014. március 18.
perjel
dr. Csővári István

Az offshore társaságok használata elsőre könnyűnek és egyszerűnek tűnhet: az országon kívül van a cég és a pénz, a tulajdonos láthatatlan, az országon belül így nincsen probléma és nincsen kockázat. Ez a hozzáállás azonban mára sok szempontból is meghaladottá és igen kockázatossá vált. Az offshore társaságokról szóló két részes áttekintésünk első részében tisztáztuk az offshore társaság fogalmát, bemutattuk az offshore társaságok létrehozásának általános menetét, valamint használatuk legelterjedtebb módjait. Ebben a második részben az offshore társaságok használata során figyelembe veendő buktatókat és jogszabályi korlátozásokat foglaljuk össze. Megpróbáljuk továbbá megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon van-e még létjogosultsága az offshore struktúráknak.

Keresés a blogban
Kiknek szól ez a blog?

A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.

Feliratkozom
vállalatépítés blog
twobirds
portfolio blogger
Mi ez?

Köszönjük feliratkozását! Küldtünk Önnek egy e-mailt, a folyamat véglegesítéséhez kérjük ellenőrizze a postafiókját.

Feliratkozom a hírlevélre

Szeretné megkapni szakmai cikkeinket?

Köszönjük feliratkozását! Küldtünk Önnek egy e-mailt, a folyamat véglegesítéséhez kérjük ellenőrizze a postafiókját.