Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett új válságadók azonban megakasztották a folyamatot. Kérdés, hogy megfordul-e a tendencia.

A hét elején megjelent két kormányrendelettel ismét különadókat vezetnek be Magyarországon. Ezek közül a kiskereskedelmi különadó érdekessége, hogy az a Magyarországra értékesítő online kereskedőket, így az Amazont is megadóztatja - vagy legalább is megpróbálja. Márpedig ez, az Amazon magyarországi forgalmától függően, egy vaskos bevételi forrást jelenthetne az államnak.

Két éve új szabályok vonatkoznak a rendes bírósági eljárásokra, amelyek jóval nehezebbé, formalizáltabbá tették a pereskedést. Ezért a jogász mind gyakrabban szembesül azzal a kérdéssel, hogy vajon a választottbíróság, vagy a rendes bíróság a megfelelőbb az esetleges vitás kérdések eldöntésére. Erre persze a klasszikus válasz, hogy: az attól függ… De mitől is?

Már régóta problémát okoz, hogy az adóhatóság akkor sem adja vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg. Az Európai Unió Bírósága (EUB) hétfőn közzétett döntésében azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Ez a döntés most lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését.

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az EUB elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

A játékelmélet egyik közismert gondolatkísérlete a fogolydilemma, mely szerint két bankrablót egyszerre kapnak el a rendőrök, azonban csupán kisebb bűncselekményeket tudnak rájuk bizonyítani, a bankrablást nem. Ezért mindkettőjüket megpróbálják rávenni, hogy a másikra valljon, úgy, hogy nem tudják, a másik tesz-e vallomást. 

60, 59, 58, 55… így változott az adónemek száma Magyarországon az elmúlt 4 évben. Míg a tendencia mindenképpen biztató, a számok mögött összetettebb jelenségek bújnak meg.

​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.