A CSOK és az 5%-os ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga… Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a Kormány szigorított a szabályrendszeren.
Köztudott, hogy Magyarországon a fizetendő társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Azonban kellemetlen meglepetés érheti azokat az adózókat, akik azt hiszik, hogy a számviteli elszámolás elveit egy az egyben alkalmazni tudják a társasági adó kiszámítása során is.
Jó pár honfitársunk állt már megrökönyödve az előtt, hogy ha egy londoni taxistól számlát kér, akkor meg kell elégednie egy tömbből kitépett papírcetlivel. Ha nyugatra elhagyjuk az országot, szintén gyakran szembesülünk annak a nehézségével, hogy a benzinkúton vagy a szállodában kapott számlára felírassuk cégünk nevét, székhelyét, az adószámról nem is beszélve. A másik oldalról megközelítve a dolgot, egyre kevésbé csodálkozunk azon, amikor azt tapasztaljuk, hogy a hazánkba látogató külföldi üzletemberek túlélési szókészletében az „egészségedre” és a „köszönöm” szavak mellett ott szerepel az „áfás számla” kifejezés is.
Mint pár héttel ezelőtt közzétettük, egy állásfoglalásában az NGM, bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. A jogszabály ilyen módon történő értelmezése jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5%-os áfa igénybevételének lehetőségét. Az álláspont miatt felmerült kétségekre tekintettel az adóhatóság a napokban immár nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján – a lakásépítők legnagyobb megelégedésére.
Nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt július 1-től jelentősen szűkítette a Parlament a szellemi alkotások adókedvezményére vonatkozó szabályokat. Míg a változások hátrányosan érintik a védjegyek, filmjogok és know-how-k hasznosításán alapuló, adótervezési célzattal működtetett struktúrákat, addig a szoftverfejlesztők továbbra is lényegében változatlan tartalommal élvezhetik a korábbi kedvezményeket.
Ez év január 1-jétől komolyan megnövelte a lakásépítési kedvet az, hogy egyes új lakások értékesítésének áfaterhe 5%-ra csökkent. A kedvezmény többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 m2, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 m2 hasznos alapterületig vehető igénybe. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása nagyon tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ami kellemetlen meglepetéseket is okozhat.
A Brexit árnyékában viszonylag kisebb publicitást kapott egy, az EU által a napokban meghozott, de csaknem ugyanolyan horderejű döntés. Június végén az Európai Unió Tanácsa elfogadta ugyanis az adóelkerülések megakadályozását célzó azon intézkedéscsomagot, amelyet a tagállamoknak fokozatosan be kell vezetniük a jogrendszereikbe.
Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
