Nemzetközi vállalatcsoportok előszeretettel alkalmaznak magyar társaságokat arra, hogy Európai Unióból származó jövedelmeiket EU-n kívüli anyavállalatukba eljuttassák. Az Anya-Leányvállalati Irányelv napokban elfogadott módosításával azonban 2016-tól rendkívül beszűkül a profitok adómentes kifizetésének ezen lehetősége.

Jelentősen kibővíti az adótörvények mai napon elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.

A reklámadót már eddig is heves támadások érték politikai szempontból, valamint a reklámszakma oldaláról egyaránt. Az Európai Bíróság néhány héttel ezelőtt közzétett ítélete azonban arra is rávilágít, hogy a reklámadó – akár részben vagy egészben – a közösségi joggal ellentétesnek is bizonyulhat. 

Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok az ilyen struktúráknál most már alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e valós gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták. Míg az ilyen adórevíziók az elmúlt időszakban elsősorban társaságiadó-kötelezettségek tekintetében tettek megállapításokat, addig az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban közzétett ítélete rámutat arra, hogy a valós gazdasági jelenlét hiánya súlyos áfa-következményekkel is járhat. 

Egy ingatlan megvásárlásakor magától értetődő annak vizsgálata, hogy az eladó valóban bejegyzett tulajdonosa-e az ingatlannak, a tulajdoni lap tartalmaz-e az ingatlannal kapcsolatos terheket. Kellemetlen csapdába eshet azonban az, aki ezen a ponton leáll az átvilágítással, és nem vizsgálja, vajon az eladó korábbi tulajdonszerzése érvényes volt-e.

Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek társaságok kettős adózási illetőségére épülnek. Míg ezen technikák egyrészt alkalmasak adózási előnyök kiaknázására, addig azok jogi kockázatok mérséklésére vagy kivédésére is felhasználhatók.

Mind a kereskedelmi, mind a lakóingatlanok piacán gyakori, hogy a felek között bérbe adott ingatlanok cserélnek gazdát. Az új Ptk. hatálybalépése óta az ilyen ingatlanok eladója az eladással már nem mentesül a bérlővel szembeni kötelezettségek alól. Amennyiben ugyanis a vevő megszegi a bérlővel szembeni kötelezettségeit, azokért most már az eladó is felelőssé tehető, akár több évvel az ingatlan értékesítése után is.

Az áfa-levonási jognak a számla hiteltelenségére hivatkozással való megtagadása régóta forró téma a NAV és az adózók küzdelmében. Bár úgy tűnt, az Európai Bíróság másfél évvel ezelőtti ítélete az adózók javára döntötte el a kérdést, az adóhatóság által azóta kimunkált régi-új érvrendszer továbbra is a számlát befogadó, többnyire jóhiszemű adózókkal téríttetné meg a más által elcsalt adót.