A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. Az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást.
Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hét elején napvilágot látott, ún. Signum-ügy külön pikantériája, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé. A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.
A Brexit árnyékában viszonylag kisebb publicitást kapott egy, az EU által a napokban meghozott, de csaknem ugyanolyan horderejű döntés. Június végén az Európai Unió Tanácsa elfogadta ugyanis az adóelkerülések megakadályozását célzó azon intézkedéscsomagot, amelyet a tagállamoknak fokozatosan be kell vezetniük a jogrendszereikbe.
Régóta kérdése a közösségi áfarendszernek, hogy teljesítettnek minősül-e és ezért áfakötelezettséget keletkeztet-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt. A történet újabb fordulatát az Európai Bíróság (EUB) Air France–ügyben hozott ítélete adja, amely a fel nem használt jegyekre is áfakötelezettséget állapított meg. Nagy a bizonytalanság termékértékesítések esetén is, ahol a Kúria közelmúltbeli ítéletei jelenthetnek fogódzót.
A társaságiadó-törvény jelenlegi szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé. Ez jelenleg sok, nemzetközi vállalkozáscsoporton belüli restrukturálás hatékony és egyszerű megvalósításának akadályát jelenti. Az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal.
Az ún. láncügyletek vizsgálata mindig is az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célpontja volt. Az Európai Bíróság pár évvel ezelőtti ítélete sok tekintetben megnehezítette ezen vizsgálatok lefolytatását, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt és úgy próbál eljárni a láncügyletek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja.
Az Európai Unió több tagállama ismeri az ún. feltételes adómegállapítás (ruling) rendszerét. Ennek lényege, hogy az adózó kérésére az adóhatóság megállapítja egy adott tranzakcióval járó adókötelezettség mértékét. Ez előnyös mind az adóhatóság, mind az adózó részére: az előbbi számára biztosítja az adott tranzakcióból befolyó adóbevételt, míg az utóbbinak biztonságot és garanciát jelent.
A bérbeadási tevékenység áfaszempontú megítélése sokszor vezet bizonytalansághoz a gazdasági életben. Néhány olyan tevékenység ugyanis, amely a mindennapi vagy akár a polgári jogi megközelítés alapján áfamentes bérbeadási szolgáltatásnak tűnik, valójában nem felel meg a bérbeadás áfajogi fogalmának. A téves besorolás nem várt meglepetéseket okozhat: egyik oldalról megkérdőjeleződhet a bérbeadó levonási joga, másik oldalról az áfamentesnek gondolt ügylet olykor mégis áfakötelezettséget teremthet. Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott ítélete fogódzót nyújt az ilyen helyzetek értelmezésére.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
